Jakabffy-Juhász kastély
A környező falvak épületeitől könnyen megkülönböztethető a zaguzséni Jakabffy-Juhász kastély, amely kitűnik, mind méretében, mind stílusában és amely egy egyedülálló több nemzetiségű, multikulturális történelem tanúja.A Tizenhetedik század kezdetén a moldvai politikai helyzet elől menekülve örmény kereskedők nagy számban költöztek Erdély területére. Apafi Mihály erdélyi fejedelem uralkodása alatt szívesen fogadták be őket és járultak hozzá Kelet-Európa egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának fejlesztéshez, támogatták új vásárok létrehozását, adminisztratív autonómiát kaptak és több kiváltság jogot is kaptak. Erdély Habsburg uralom alá kerülésével az örmények katolikus hitre tértek át, hogy megőrizhessék korábban megszerzett privilégiumaikat. A bécsi császári udvar kegyeit élvezve az örmények a XVIII. században két virágzó központot hoztak létre Erdélyben Szamosújvárt (latinul: Armenopolis, ma Romániában: Gherla) és Erzsébetvárost (latinul: Elisabethopolis, ma Romániában: Dumbrăveni).
Szamosújvár szabad királyi városát 1721-ben a Habsburg udvartól vásárolt földön kezdték el építeni a besztercei örmény családok. Az új település egyik alapítója volt Jakabffy Kristóf, akinek fiai Miklós et Simon 1760-ban kaptak nemességet Mária Teréziától. 1808-ban elhagyta a család Szamosújvárat és a Krassó-Szörény megyei Zaguzsén birtokosai lettek. A Jakabffy család ezt követően a zaguzséni előnevet is viselte (latinul: "de Zaguzsén"). Jakabffy Miklós 1841-es halálát követően a nemesi rangot és a birtokot egyenesági leszármazó hiányában örökbe fogadott fiai Imre és Gyula örökölték.
Jakabffy Gyula 1835-ben vette át az apja által létrehozott birtoknak azt a részét, amelyen a kastély és családi kripta is található és 1850-re fejezte be a kastély épületének az építését. Jakabffy Imre a birtokmegosztást követően Zaguzsénban egy másik kastély épített (lásd Jakabffy-kastély).
Gyula a felhalmozott számos adósság miatt kénytelen volt a birtokot Hermine von der Heydte bárónőnek eladni. A bárónő a fia korai halála miatt 1874-ben eladta a bécsi iparmágnás Juhász családnak. A Juhász család a kastélyt kibővítette, modernizálta az épületeket és kialakította a kastély parkját, amelybe ritka növényfajokat ültettek, üvegházat és úszómedencét hoztak létre. AZ épületegyüttes állagának romlása a második világháborút követően kezdődött, amikor a szovjet hadsereg elszállásolását szolgálta, majd a kommunizmus időszakában sem funkciójának megfelelően hasznosult.
Az utcai széles homlokzaton az oszlopfők gazdagon díszítettek, az ablakok körül visszafogott késő barokk díszítéssel, valamint a fehér vakolat alatt látszanak a kommunizmus jelképei is (sarló-kalapács). A klasszicista elemeket tartalmazó főhomlokzat szimmetrikus elrendezésű, míg az egyik oldalhomlokzat egy szokatlan loggia-ban végződik. Az épület főbejárata a parkra nyílik, a klasszicista bejárat timpanonján a Juhász család címere látható.
A leírást köszönjük Kocsis Gergőnek!
A képek forrása: monumenteuitate.org
Saját tapasztalataink
Itt még sajnos nem jártunk.Megtekintések száma: 417
Térkép
Képek
Útvonal
Utcakép