Károlyi-kastély - Erdőd (Ardud) - KASTELYOK.COM

Károlyi-kastély

A XIII. század elejéről fennmaradt oklevelekben "Erdowd" alakban szerepelt a neve. 1392-ben a moldvai származású Drágffy család szerezte meg, akik magas királyi tisztségekre emelkedtek a következő évszázadokban. Az 1442-es esztendőben az erdődi uradalom kerékgyártó mesterséget űző egyik jobbágyának családjában született meg Bakócz Tamás, aki élete során elérte a legmagasabb egyházi rangot, az esztergomi érsek méltóságát. Hunyadi Mátyás király 1481-ben kedvelt hívének Drágffy Bertalan pohárnokmesternek engedélyt adott, hogy a birtokán bárhol várat építhessen. Hozzá köthető Erdőd várának megalapozása, amely a továbbiakban a környékbeli jobbágyfalvakat összefogó váruradalom központjaként szolgált. Eme korai erődítmény felépítéséről nincsenek pontosabb adataink. A középkori Magyar Királyság történetében fordulópontot jelentő 1526-os mohácsi csatában az ország zászlaját hordozó Drágffy János országbíró is ott veszett az öldöklő közelharcban. Később az erdődi váruradalom a családjának egyik nőtagját feleségül vevő Báthory főnemesi família kezébe került. Ez a vidék ütközőzónának számított a Habsburg-birodalom részévé váló magyar területek és a török szultán függőségébe kényszerült, de ténylegesen önálló Erdélyi Fejedelemség között. Éppen ezért gyakorta vonultak fel ellenséges csapatok, hogy hatalmukba vegyék az erődítményt. Egy 1565-ből származó feljegyzés szerint a Schwendi Lázár királyi generális által megszállt várat rövidesen visszavették és lerombolták az ellen párti János Zsigmond katonái. Az üszkös romok sokáig gazdátlanul pusztultak, mígnem 1730-ban Károlyi Sándor gróf, földesúr utasítására egy négytornyú barokk várkastélyt emeltek megmaradt köveiből és újonnan égetett téglából. Bár a XIX. századra elvesztette a főúri rezidencia funkcióját, de az uradalmi tiszttartóknak jó lakásul szolgált. Itt élt az 1840-es években Szendrey Ignácz uradalmi felügyelő, családjával együtt. Júlia nevű leányát egy nagykárolyi bálon ismerte meg Petőfi Sándor, aki már a korszak ünnepelt költőjének számított. Atyja ellenkezése dacára 1847. szeptember 8-án az erdődi vár kápolnájában örök hűséget esküdtek egymásnak. Mézesheteiket a közeli koltói kastélyban töltötték, Petőfi itt alkotta meg legszebb szerelmes verseit. Az erdődi várkastély a XX. század elejére gondozás híján egyre inkább pusztulni kezdett, de romba dőlését a második világháború súlyos harcai okozták. 1945 után a környékbeli lakosság bontásai nyomán fogyatkoztak meg téglából emelt falai, épületei. De napjainkra felcsillant egy reménysugár, megmenekült Erdőd várkastélya, mert Európai Uniós pályázati forrásból helyre hozták amennyire lehetett a műemléket.

Saját tapasztalataink

Itt még sajnos nem jártunk.

Megtekintések száma: 607