Ugron-kastély - Fiatfalva (Filiaș) - KASTELYOK.COM

Ugron-kastély

A ma is álló épületet 1817 körül Mikó Miklós építtette, a fiatfalvi emlékezet szerint: „a nagy éhségkor, négykrajcáros napszámokkal.” Ugyanaz a Mikó Miklós, aki tíz évvel későbben az oltszemi (Kovászna megye) Mikó-kastélyt is felépíttette. Mikó Miklós unokája gróf Mikes Miklós a fiatfalvi kastélyt 1855-ben eladta Zakariás Antal bányavállalkozónak. 220 év után először került idegen kézre, amikor már a család kilencedik generációja birtokolta ugyan, de nem lakta. Ábrahámfalvi Ugron János, Udvarhelyszék királybírája 1866-ban vásárolta meg 40.000 forintért. Az ő leszármazottai örökölték és utóbb vissza is kapták a ma Ugron-kastély néven ismert tulajdont.
A kastély a Nagy-Küküllő völgyében fekvő, ma Székelykeresztúr részét képező Fiatfalva nyugati felén épült, egy már a 16. században meglévő udvarház helyén. Ennek a korai udvarháznak lakói a Fiatfalván birtokos Geréb család tagjai, akik közül elsőként Geréb Györgynek a neve merül fel, amikor 1588-ban 300 forintot érő, nagyobb mennyiségű fát vágat ki és szállíttat Fiatfalvára, valószínűleg az udvarház vagy a hozzátartozó gazdaság építése, bővítése céljából. Egy 1590-ben lefolyt perről szóló oklevél tanúsága szerint Geréb Györgyöt „fazék és kemence csinálással” jobbágyként szolgálta a mázas technikát is jól ismerő és alkalmazó keresztúri Fazakas Lukács. Gazdája, Geréb György éppen azért fogta perbe 1590-ben, mert nem akart tovább szolgálatában maradni. 1602-ben, amikor Básta György Rudolf császár és király hűségére feleskette a székelységet, Fiatfalván egyedüli nemesként Geréb Andrást említik, aki később, mint Bethlen Gábor megbecsült vitéze és testőrségének kapitánya 1625-ben a leomlott udvarházat kőből, vár alakjában újraépítette. Amikor Geréb András utódot nem hagyva maga után meghalt, a birtok a kincstárra szállt, ám Fiatfalva a hozzátartozó kastéllyal együtt hamarosan új adományozás alá kerül. 1628-ban Bethlen Gábor siménfalvi ifjabb Székely Mózes étekfogó mesternek, a fejedelem Székely Mózes fiának adományozta a birtokot, amely Brandenburgi Katalin, majd I. Rákóczi György adományozásai folytán újabb részjószágokkal bővült. 1635-ben Székely Mózes hűtlensége miatt a kastély ismét a kincstárra szállott, I. Rákóczy György azonban újból magánkézbe adta, főlovászmesterének és tanácsosának, Marosszék kapitányának, Brenhidai Huszár Mátyásnak, akinek apja a Dunántúlról származott Erdélybe. Huszár Mátyás megjelenésével a kastély sorsa egy időre megállapodott, ám az elkövetkezendő évszázadokban számos családi perlekedésnek lett tárgya. Huszár Mátyás két leánya közül (Margit és Borbála) Huszár Borbála Torma Györgyné örökli a kastélyt. Ennek második férje, Hidvégi Nemes János, Háromszék főkapitánya, híres diplomata és naplóíró, akivel 1676. februárjában a fiatfalvi kastélyban tartják lakodalmukat. A Nemes Jánossal kötött házasság révén a birtok a Nemes család tulajdonába kerül. Nemes János 1679-ben meghalt, két fia, Mátyás és Dénes, kiknek anyjuk után Torma ágon féltestvéreik is voltak, öröklik a kastélyt. A 17. század második feléből nincs adatunk arra, hogy a kastélyon építkeztek volna. Huszár Borbála halála után, a Torma és Nemes örökösök perlekedései miatt a sok gazda közt csak romlott a kastély állapota. Hermányi Dienes József, a későbbi híres nagyenyedi pap és emlékíró 1718 tavaszán Fiatfalván tett látogatása alkalmából említi, hogy a kastélyt nagyon romladozott állapotban találta. Helyreállításán azonban már korábban dolgozhattak, mert az egykori, udvari templomnak ma is meglévő stukkós boltozatán láthatóak az építtető Nemes Domokos évszámos névbetűi. Az öröklődést Nemes Domokos testvérének, Nemes Mátyásnak ágán követhetjük nyomon: A kastély Mátyás egyik lányának, Nemes Klára gróf Bethlen Sámuelné (1719-1800) tulajdonába került, miután a Torma-rokonoktól és a testvérektől is megvásárolta a részükre jutottakat. Amikor az örökség Nemes Klára egyetlen lányára, báró Wesselényi Farkasné Bethlen Juliannára (1751-1804) száll, tisztázott a kastély és a hozzá tartozó birtok jogállása, ám Julianna Wesselényivel kötött, első házasságából származó gyermekei és második férje, Haller Antal újabb pereskedést szakasztanak az örökségre Julianna halála után. A birtokmegosztás eredményeképpen a fiatfalvi kastélyt Wesselényi Orsolya Mikó Istvánné kapta. Róza nevű lánya gróf Mikó Miklósné lett.

Az épület „L” alakú, a főszárnyból, és a kapuszárnyból áll. Az épület értékesebb része a 17. században épített főszárny, különös tekintettel a sarokbástyában lévő keresztboltíves kápolnára, és a szintén keresztboltíves, korábban védelmi célokat szolgáló pincéjére, és az 1800-as évek elején emelt hatalmas barokk tetőszerkezetére. A kapuszárny legértékesebb része a boltíves kaput magába foglaló, valószínűleg még a 17. században épült épületrész.
A kastély épületét 1949-ben államosították, majd a kommunista időszak alatt az állami gazdaság használta, majd 1990-től lakatlan volt. Az állami gazdaság a használat során lelakta, mégis a legjelentősebb károk a rendszerváltás után keletkeztek, amíg a román állam és az eredeti tulajdonosok visszaigénylése körüli pereskedés zajlott. A kastély tulajdonjogát visszaszerző eredeti tulajdonosoknak az állagromlás, pusztulás megállítására nem volt anyagi lehetőségük, ezért határozták el 2005-ben, hogy megpróbálják azt családon belül értékesíteni. A Budapesten élő Ugron Éva, mint az Ugron család egyik leszármazottja is ekkor értesült a kastély sorsáról. Ezután döntöttek férjével, Maróty Miklóssal a kastély megvásárlása, megmentése mellett. Az ő finanszírozásukkal sikerült a kastély további romlását megállítani 2010-ben a teljes tetőszerkezet felújításával, újra cserepezésével, majd a hasznosításhoz szükséges fejlesztésekhez további, külső források bevonására lett szükség.
2019-ben a kastély tulajdonosai elhatározták, hogy felújítják és új funkciókkal látják el a tulajdonukban lévő Fiatfalvi Ugron kastélyt, amely eddigi állapotában nem volt látogatható és semmilyen turisztikai funkció ellátására nem volt alkalmas. A projekt kereteiben újra közművesítették és méltó módon felújították a kastélyépületet, amely szálláshelyként és rendezvényközpontként üzemel. A 3 évig tartó felújítás során kiemelten figyeltek az igényes modern elvárásoknak megfelelő tervezésre és kivitelezésre. A korabeli elemeket igyekeztek különböző építészeti megoldásokkal szabadon hagyni, megmutatni a látogatóknak, amellyel izgalmas enteriőr született. Teljesen megújultak a báltermek, saját fürdőszobás szállodai szobák kerültek kialakításra. Nagy hozzáadott értéke a keresztboltozatos történelmi pince és a restaurált saját kápolna.
Ennek a 2021-2024 közt zajló rekonstrukciónak eredményeképp vált a jelenlegi állapotában látható kastély, a reneszánsz kert és az angol park, a nagyközönség számára elérhetőnek.
A kastély napjainkban szálláshelyként és rendezvényhelyszínként működik, ezzel kapcsolatban bővebb információt honlapjukon találhat.
Forrás: Ugron-kastély

Saját tapasztalataink

Itt még sajnos nem jártunk.

Esküvő megrendezésére alkalmas helyszín

Kedves Ifjú Pár! Segítünk megvalósítani álmaid esküvőjét!

A Fiatfalvi Ugron Kastély egy történelmi épület és műemlék egyben, amely csodálatos természeti környezetben található. A kastélyban fellelhető a múlt és a jelen találkozása, a régészeti kutatások során feltárt részletek (régi korok emlékei) keverednek modern elemekkel. Tágas báltermeink, szobáink enteriőrje és a romantikus angol parkunk a nemesi eleganciát sugározza. Esküvőtök kastélyunk falai között örökké emlékezetes marad Nektek és a résztvevők számára egyaránt!
Bővebb információ oldalunkon található: Ugron-kastély

Megtekintések száma: 719