Urmánczy-kastély
Jelenleg áll az Urmánczy család kastélya, amelyet 1903-ban kezdtek el építeni és 1905-re készült el. A százéves épületet Urmánczy Jeromos birtokán 4348 négyzetméteres ápolt tájképi parkban – a Maros folyó fennsíkján – építették. Négyzet alaprajzú, háromszintes, cserépfedésű, sátortetős szecessziós épület. Főhomlokzatának jobb oldalához egy négyzetes alaprajzú, terméskő oszlopokon álló, négyszintes, kettős sisakú torony csatlakozik. Bal oldalon egy háromszintes – a központi sátortetőnél alacsonyabb – kerek bástya látható. Az összkép igen meghatározó része a magas terméskő lábazat. Az oldalhomlokzaton egy kőbábos, pilléres terasz fut végig. A hátsó – Marosra néző – oldal szélső homlokzatai között, egy igen látványos – az alagsori szinten támpilléres – előreugró télikert volt. A főhomlokzaton, a központi tetősík alatt háromtengelyes homlokzat látható, osztópárkánnyal a két felső szint között. A hármas osztású nagy ablakok fölött ovális ablakszemek vannak, a felső szinten utólagos négyzetes nyílásokkal, amelyek az alagsor hasonló méretű ablakaira „válaszolnak”. Ez egy alacsonyabb sátortetős – kis erkéllyel nyíló – résszel csatlakozik a több, keskeny ablakkal nyitott sarokbástyához. A hátsó szárny szélső homlokzatán, az első-második szinten, keretezett, egyenes szemöldökpárkányos ablakok voltak, a harmadik szint négyes osztású ablakait igen látványos zsalugáterek takarták.A zöld nemes vakolattal festett homlokzatokon bizonyos építészeti elemek fehér, szecessziós jellegű, vakolat architektúrával kiemeltek. Ilyen a torony minden eleme, és fehérrel keretezettek a főhomlokzat központi ablakai, a kis erkély mellvédje és a sarokbástya második szintje. A hátsó homlokzat kiálló eresze alatt hullámos szegélyű fríz fut végig.
A bejárat kocsi-beállásra is alkalmas és elő lépcsős toronyaljból állt. Innen egy kis előszoba vezetett az alagsori konyhához, valamint a személyzeti lakrészekhez. A földszinten kilenc szoba volt, közülük a legelegánsabb a hallként is használt vadászterem. A falakat – amíg az Urmánczy család élt a kastélyban –, a nagy magyarok: Rákóczi, Kossuth stb. képei és különböző vadásztrófeák díszítették. Számtalan alkalommal rendeztek benne vadászati trófea kiállítást. Egyik ilyen kiállítás 1930-ban volt. Ekkor közszemlére került az 1929-ben, a Kelemen havasokban meglőtt szarvas agancsa is, melyet 1930-ban, a Lipcsei nemzetközi kiállításon világrekordnak neveztek. Azért számított rekordnak, mert a harminchárom kilós agancson negyvennégy ágazat volt. A hall a nagy ebédlőbe nyílt. Onnan ki lehetett sétálni az oldalhomlokzat kertre nyíló kellemes teraszára. A kis erkélyes részen Urmánczy Jeromos két dolgozószobája, a kerek toronyban Mancus (Urmánczy Gizella) kisasszony lakhelye volt. A hátsó télikerthez egy kis szoba kapcsolódott. A hallból nagyon szép lépcső vezetett az emeleti hálószobákhoz. Az emeleten további tíz szoba volt. Ezek többsége hálószobaként szolgált. Itt volt többek között a két úrfi (János és Jeromos) szobája is. A tornyot víztoronynak használták, a kis emeleti szobáiban csak iratokat őriztek. Ez volt Urmánczy Nándor országgyűlési képviselő kedvenc tartózkodási helye, itt is halt meg. A kastélyt fenyőfákból és különböző cserjékből álló liget övezte. A pázsitot borító virágtakaró vadvirágos rét impresszióját adta, és kis kacskaringós ösvény szelte át.
A mai településközponthoz közel eső füves részén lovarda volt, istállói még ma is állnak. Az istállóktól nem messze a teniszpályák kaptak helyet. Az Urmánczy kastély fele vezető úton közel négy méter magas vaskapu állt, amit nagy kőoroszlánok őriztek.
Az Urmánczy család ezt a kastélyt a székely körvasút Gyergyószentmiklós- Déda szakaszának, Ratosnya és Szárhegy közötti körülbelül ötven kilométeres szakasz eladásával szerzett pénzből építették. A kastély a helybeli Giacomuzzi Virgil építészmérnök terve alapján és kivitelezésével épült. A köveket a Tárniczai családi kőfejtőjükből hozták, innen a megrakott szekerek és kocsik síneken csúsztak a Maros völgye felé a hegy oldalán, míg az ezzel ellentétes oldalon a megrakott kocsik súlyaitól fogva felhúzták az üres kocsikat.
A kastélyt 1968-tól kórházként használták, majd 1988-tól 1997-ig üresen állt. 1968-ban átalakították az épület emeleti részét, 1985-ben, vagyis húsz évvel ezelőtt tatarozták utoljára. Annak ellenére, hogy az épületet a jogos örökösök még akkor visszaigényelték, amikor az elhagyatottan, üresen volt, utólag múzeumot létesítettek a kastélyban. Emiatt még nem lehet tudni, mi lesz az épület további sorsa. Elszomorító tény az is, hogy az Urmánczy család által épített kastélyban semmi utalás nem található rájuk.
Az épület állapota folyamatosan romlik, és úgy tűnik, az illetékeseknek nincs szándékukban tatarozni a kastélyt. A vakolat több helyen is lehullott, a torony erkélye is "veszélyben" van, hiszen bármikor leomolhat.
Forrás: Újkelet.ro
Saját tapasztalataink
Itt még sajnos nem jártunk.Megtekintések száma: 304
- Megye
- Hargita megye
- Helység
- Maroshévíz (Toplița)
- Koordináta
- 46.9227, 25.35676
- Weboldal
- tovább a külön weboldalra