Sándor-kúria - Mezőkapus (Căpuşu de Câmpie) - KASTELYOK.COM

Sándor-kúria

Sándor (X.) János és felesége, Tisza Anna (1862-1918) Mezőkapuson telepedtek le a házasság (1891) után, és a szerény udvarházat kényelmes kastéllyá alakították át. A földszintes épület ekkor kapta ma is látható, eklektikus formáját.
A csíkszentmihályi Sándorok a 18. század derekától voltak jelen Mezőkapuson, amikor is Sándor (III.) Pál 1758-ban feleségül vette Szeredai Ágnest. A birtok előbb nagyobb fiára (IV.) Pálra, majd ennek középső fiára, (VI.) Jánosra szállt. Utóbbi nyárádszentimrei Medgyes Katával kötött házasságából öt gyerek érte meg a felnőttkort, melyek közül a legnagyobb fiú (IX.) János (1815-1887) örökölte meg a birtokot. Ő a kapusi birtokot csak nyaranta látogatta, lévén, hogy Marosvásárhelyen volt királyi ítélőtáblai bíró. Valószínű, hogy az ő idejében egy, a mainál szerényebb épület állt itt. Miután meghalt, nyolc gyereke közül a legkisebb fiú, Sándor (X.) János (1860-1922) kapta meg a mezőkapusi birtokot. Ő szép karriert futott be az erdélyi politikumban, nevéhez számos eredmény köthető, és 1891-ben kinevezték Kis-Kükküllő vármegye főispánjává. Sándor (X.) János Tisza Annát (1862-1918) vette feleségül, ezzel pedig rokonságba került gr. Tisza István miniszterelnökkel is. 1913-1917 között a Tisza-kormány belügyminisztere volt. Az egyszintes, de viszonylag nagy kiterjedésű épület téglalap alaprajzú, bejáratai a két rövidebb oldalon vannak. A keleti főhomlokzat oszlopos portikusza volt a főbejárat, a nyugati homlokzat fábol ácsolt verandája a kastélykertből tette megközelíthetővé a beltereket.
Az államosítás óta idősek otthona működik a kastélyban.

Forrás: Kastélyok Erdélyben
A képek forrása: Hereditatum.ro

Saját tapasztalataink

Itt még sajnos nem jártunk.

Megtekintések száma: 190