Apor-kúria - Altorja (Turia) - KASTELYOK.COM

Apor-kúria

Az altorjai Apor-kastély 17. századi késő reneszánsz stílusú műemlék épület, melyet a 19. században klasszicista stílusban alakítottak át.
Apor Lázár építkezései révén alakult ki Altorján a három alápincézett szobából, konyhából, kamrából álló udvarház, amely a 17. század végéig megőrizte alakját. Ebből az időből maradt fenn az ásatás során előkerült APOR LA[...] feliratos kőtöredék.
A téglaboltozatos pincében másodlagosan elhelyezett faragott, fogazatos, feliratos fa ajtókeret, melyet később hordóformán kivágtak, ugyancsak abból az időből származhat.
Az udvarházat 1666-ban Apor Lázár özvegye Imecs Judit és három fia: András, Farkas, és János osztotta fel egymás között. Apor János (-1678, br. Apor Péter apja) saját házat épített magának, az udvarház pedig 1679 után Apor István birtokába került. A család hírnevét és felemelkedését megalapozó báró és gróf, erdélyi kincstartó Apor István (1638–1704) a Thököly-dúlást követően az udvarházat 1693-ban késő reneszánsz stílusban átalakította.
Az építkezés emlékét két, vörös andezitből faragott, fogazatos, évszámos kő ajtókeret, a délnyugati szoba új boltozatának feliratos (STPH APOR, FRK SUSANNA) stukkódíszei, a pitvar falába beépített, az Apor és Farkas családok kettős címerét tartalmazó és az 1696-os évszámmal ellátott, faragott márványtábla jelzi.
Apor István két újabb, boltozott és stukkódíszes szobával és az alattuk lévő két pincehelyiséggel bővíttette az épületet. Ugyancsak neki tulajdonítható a kis reneszánsz erkély építése, melynek párja a Kálnokyak miklósvári kastélyán látható.
A művészettörténeti szempontból legértékesebb termekben, a „Boltban", a „Kis palotában" és a „Nagy palotában" 17. századi falképek vannak, amelyek egy része viszonylag jó állapotban fennmaradt: a gazdag erdélyi növényornamentika mellett allegorikus figurák, vadászjelenetek, csatajelenetek és egy családi arcképcsarnok is látható. A felbecsülhetetlen értékű, száraz vakolatra festett falképek az egész Kárpát-medence talán legrégebbi és legjobban megmaradt ilyen jellegű képei. Ugyanabból az időszakból származnak az épületben talált kőből faragott reneszánsz kályhalábak is. Szintén arra az időszakra utal az Aporok grófi címerének kőtöredéke: kardot tartó kinyújtott páncélos kar kettős kereszttel.
Apor István unokaöccse és egyik fő örököse, az emlékíró Apor Péter (1676—1752), aki közel fél évszázadon keresztül lakott a kúriában, feltehetően ő is végeztetett rajta módosításokat. A főbejárat belső oldalán befalazva található az 1738-as évszámot jelző sírköve, melynek feliratában rövid életrajza olvasható, korai árvaságáról, a nagyszombati iskolázottságáról, címeiről szóló megemlékezéssel. Apor Péter halálát követően, a 18. század második felében a kúriát elhanyagolták, tetőszerkezete megromlott.
Újabb, nagyobb méretű átalakításokat br. Apor Lázár cs. k. belső tanácsos végzett az épületen, aki az épület birtokba vétele után, 1814-ben kijavíttatta tetőszerkezetét. A régi, nyitott tűzhelyű konyhát véglegesen felszámolta, módosított a szobák nyílásain is. Jelentős átépítésének eredménye a kúria emeletes, klasszicista stílusú kőtornáca.
A kastély szomszédságában még két épület található, az egykori gabonás, illetve Apor Péter történetíró szülőháza. Ezen, utóbb átalakított házban élnek ma a család hazatelepedett tagjai. A faluban található két családtag szobra is: Apor Péter történetíró alakját 1996-ban és boldog Apor Vilmos püspök alakját 1998-ban faragta kőbe Miholcsa József erdélyi szobrászművész. A történetíró szobrát, a család a kastély udvarán helyezte el, a vértanú püspök szobra és emléktáblája az Aporok neogótikus sírkápolnája mellett látható.

Az Apor család 1307-ben vásárolta meg a torjai birtokot, letelepedésük után ott alakították ki ősi lakhelyüket.
A mai kastély helyén a 16. században egy háromrészes udvarház állott. A család altorjai udvarháza a viharos századfordulón, a 17. század elején elpusztult.
Az 1630-as évek folyamán az épület Apor (I.) Lázár (1595-1643) kézdiszéki alkirálybíró és felesége, Imecs Judit tulajdonába került. Abban az időben újjáépíttették a kúriát, felhasználva az ősi udvarház köveit. A kúriát 1666-ban Apor Lázár özvegye Imecs Judit és három fia: András, Farkas, és János osztotta fel egymás között. Apor János (-1678, br. Apor Péter apja) saját házat épített magának, az udvarház pedig 1679 után Apor István birtokába került.
A család hírnevét és felemelkedését megalapozó báró és gróf, erdélyi kincstartó Apor István (1638-1704) a Thököly dúlást követően az udvarházat 1693-ban késő reneszánsz stílusban átalakította.
Apor István unokaöccse és egyik fő örököse, az emlékíró Apor Péter (1676—1752) közel fél évszázadon keresztül lakott a kúriában. A főbejárat belső oldalán befalazva található a sírköve, amelynek feliratában rövid életrajza olvasható.
Apor Péter halálát követően, a 18. század második felében a kúriát elhanyagolták, tetőszerkezete megromlott.
A 19. század folyamán a klasszicizáló stílusban átalakított épület br. Apor (VI.) Lázár (1784-1868) tulajdonába került.
Az altorjai birtok utolsó ura br. Apor (VII.) Péter (1888–1982), Háromszék vármegye 1940–42 közötti főispánja volt, tőle államosították a kastélyt.
A kommunizmus idején a községi termelőszövetkezet központja működött benne. A rendszerváltást követően, 1992-ben id. Apor Csaba (1921) visszaigényelte a műemlék épületet.

Forrás: Wikipédia

Saját tapasztalataink

Itt még sajnos nem jártunk.

Megtekintések száma: 243