Khuen-Héderváry várkastély - Hédervár - KASTELYOK.COM

Khuen-Héderváry várkastély

Hédervár azon kevés történelmet alakító hely közül való, amelyet első krónikásaink is feljegyeztek. A II. Géza király segítségére érkező Hedrych (Héder) lovag a Győr melletti szigetet kapta örök szállásul, ahol favárat építtetett 1142-ben. A Hédervári család nyolc évszázados kapcsolata a településsel – minden ellentmondásossága ellenére elválaszthatatlan volt. Héder lovag feltehetően már a 12. század közepén várat építtetett magának, amely valószínűleg fából volt és a mai kastély parkjának végében emelkedő Zsidó-dombon állt. Maga az építmény a tatárjárás idején pusztult el. IV. Béla kezdeményezésére sorra épültek várak és lakótornyok az országban. 1521-ben Héderváry Ferenc hűtlenség miatt elveszítette a birtokot, majd később a birtok tulajdonjoga visszaszállt Héderváry Jánosra, aki újraépíttette a várkastélyt reneszánsz stílusban. A mai barokk formáját a18. század második felében nyerte el, majd később a 19. században Khuen-Héderváry Károly a romantikus stílus jegyeit alkalmazta, de rövidesen visszaállították a korábbi barokk külsejét. A kastélyt körülvevő angolpark az angol Petri Bernard személyes irányítása mellett jött létre, aki egzotikus fákat is telepített ide, mint pl. a kínai páfrányfenyő és az amerikai tulipánfa. A hédervári kastély legrégebbi része a 13. századig vezethető vissza, a legvastagabb falú és legnagyobb alapterületű hatszögletű délkeleti torony, mely egykor szabadon álló építmény lehetett. A gótika, majd a reneszánsz idején újabb részekkel bővítették a lakótornyot. 1534-ben Bakics Pál lerombolta, a köveit pedig elhordatta. A kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került. Ebből annyi igaz, hogy valamikor Győr és Pozsony megye határa Hédervárnál volt, de Moson megye sosem nyúlt odáig. A hagyomány inkább onnan eredhet, hogy a Héderváry családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak. A kastély ékessége az udvar, ahol egyszerre három stílusirányzat mutatkozik meg. A gótikus ablakok, fölötte a Héderváry János 1578-as címere, a reneszánsz kerengők, amelyek régen nyitottak volta, de praktikussági szempontból beépítették, és a barokk kovácsolt vas kandeláber. Ennek az udvarnak a közepén egy kb. 300-350 éves platánfa áll. Az 1945-ös földreformmal megfosztották a hédervári grófokat javaiktól, ekkor egyébként maguk már nem gazdálkodtak. 1947-re megszervezték a kastélyban a népi kollégiumot, ahol a környező falvakban és majorságokban lakó gyermekek végezhették el az általános iskolát. 1983-tól alkotóházként működött. Forrás: Wikipedia
Több információ a kastélyszállóról és szolgáltatásairól saját honlapjukon találhatóak.

Saját tapasztalataink

2016 márciusában készültek külső képeink. Sajnos a kastélyszálló már több, mint 3 éve bezárt, nem üzemel és úgy tűnik, hogy egyenlőre nem is fog megnyitni. Nagy kár érte, mert a belső képek alapján gyönyörű egy hely.

Megtekintések száma: 9192