Bánffy-kastély - Kolozsborsa (Borșa) - KASTELYOK.COM

Bánffy-kastély

Br. Bánffy Dániel 1888-ban bekövetkezett halála után a borsai birtok legkisebb fia, Bánffy Ernő (1850–1916) kezére jutott, amint ez kiderül egy 1895-ös osztálylevélből. Bánffy Ernő halála után unokaöccse, br. Bánffy Ferenc (1869–1938) 1916. szeptember 28-án vásárolta meg a borsai birtokot és a kastélyt nagybátyja örököseitől. Ebben az időben már az enyedszentkirályi kastély is a Bánffy Ferenc tulajdonában volt. Ferenc báró 1899-ben vette feleségül Petrichevich-Horváth Idát, majd neje halála után másodszor is megnősült, 1919-ben házasságot kötve Petrichevich-Horváth Hortenziával (1878–1968). Valószínűleg ebből az alkalomból költözött a házaspár Borsára. Az 1921–1923-as földreform (melynek során a nemesi családok birtokainak nagy részét eltulajdonította az állam) után a házaspár az enyedszentkirályi kastélyt bérbe adta a Belügyminisztériumnak és csupán a borsai kastélyt tartotta meg lakhelyként. Néhány levéltári forrás arról tanúskodik, hogy Ferenc báró – majd halála után az özvegye – 1938 és 1939 között különböző javítási munkálatokat végeztettek a kastélyon, így kijavították a tetőt, újrameszelték a homlokzatokat és a belsőket, elvégeztették a homlokzati erkély szigetelését. Egy 1941-es katonai térképen kirajzolódik a kastély főépülete és mögötte a két melléképület, valamint a kastéllyal szembeni dombra ültetett erdő körvonala.

A második világháború után a borsai kastélyt államosították. 1948 után rövid ideig mezőgazdasági iskola működött az épületben, majd orvosi rendelő, végül 1957-ben költözött be a krónikus pszichés betegek kórháza, amely intézmény (és így az épület is) 2003-ban került a Kolozs Megyei Tanács birtokába. A kastélyt nemrégiben visszaszolgáltatták a Bánffy-család leszármazottainak.

A kolozsborsai kastélyegyüttes a település nyugati szélében fekszik egy trapéz alakú telken, amelyet északról a Borsa patak határol. A kastélyhoz vezető kaput két vaskos pillér szegélyezi, melyek fölé egy-egy kőből faragott, klasszicizáló urnát helyeztek el. A kaputól aszfaltozott sétány vezet a kastély elé, amely a telek szimmetriatengelyében nyúlik el, hosszanti tengelyével délkelet–északnyugat irányban. A főépület mögött két nyújtott alaprajzú, földszintes melléképület húzódik, amelyek egykor a személyzet lakhelyeit, műhelyeket, konyhát, mosodát és más kiegészítő funkciókat ellátó helyiségeket foglaltak magukba. E két melléképület a kastéllyal egyidőben épülhetett, és az archív felvételeken is szerepelnek.

A főépület előtt, tőle délnyugatra egy széles parterre terül el, amelynek központi eleme a homlokzat előtt elhelyezett virágágyás. Az ágyás a park egykori főtengelyében helyezkedik el, rombusz alakú peremét cementből öntötték ki. Az ágyás körül ültetett sövény téglalap alakú, a park fele lekerekített végű területet zár közre. Körülötte az 1950-es években ültetett tuják és gesztenyefák megtörik a parterre eredeti kompozícióját. Az 1930-as években készült felvételeken látható a kastély előtti pázsit egykori, eredeti kialakítása, amelyet különálló virágcsoportok és a nyári időszakban vázákba kiültetett egzotikus növények díszítettek. A pázsit (parterre) középrészét két párhuzamos sétány szelte át, amelyek a kastély két sarkától indulva a parkon keresztül az erdőig vezettek. E sétányokat több más sétány keresztezte merőlegesen az erdőig húzódó parkrészben, egy szabályos rácsos szerkezetet alkotva, amelyet a második katonai felmérés is dokumentált. A sétányokat gömb alakú kövek („feleki kövek”) szegélyezték.

Forrás: Adatbank.RO

Saját tapasztalataink

Itt még sajnos nem jártunk.

Megtekintések száma: 235