Wenckheim-kastély
Doboz sokáig a Wenckheim-uradalom központja volt. 1720 és 1798 között a Harruckern domínium tartozékává válik, amikor özv. Siskovics Józsefnétól zálog útján gróf Wenckheim Józsefné szerzi meg Dobozt, s a hozzá tartozó pusztákat Gerlát és Dobozmegyert. Ezt követő évtizedekben a Wenckheim család a település legnagyobb földbirtokosa. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a község egynegyed része a falu népé, háromnegyed része a Wenckheim család kezében maradt. A település központjában a gyulai Cziger Antal felépítette a család vadászkastélyát, amely mellett 1854-ben romantikus stílusban Ybl Miklós tervei alapján istálló és kocsiszín épült. Doboz az uradalom központja lett, innen irányították a vésztői és csorvási birtokukat is. A Doboz, Kossuth tér 15. szám alatt található épület -ma általános iskola- egykor a Wenckheim család vadászkastélya volt. 1805 és 1810 között épült, 1850-ben és az 1900-as évek elején átépítették historizáló stílusban. Később megint átépítették. L-alaprajzú egyemeletes épület belső udvarral. A mára már teljesen átalakított épületben általános iskola működik. Mellette 1854-ben Ybl Miklós tervei alapján romantikus stílusban istálló és kocsiszín épült. Ezek az épületek már olyan mértékben át lettek alakítva az évek során, hogy műemléki jellegük megszűnt. 1803 és 1807 után az 1816-os nagy vízár borította el a község egész határát s a későbbi grófi park helyén álló falurészt. A gróf ezután itt angolparkot alakított ki, s a korábban ezen a részen lakókat áttelepítette a Hatháznak nevezett új falurészbe. 1823-ban is volt árvíz. Az 1830-as pedig még annál is nagyobb méreteket öltött. A volt kastély mögött a Holt-Fekete-Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakítottak ki a Wenckheimek angol stílusban. Jellemző fái: kocsányos tölgyek, platánfák, hársak, vadgesztenyék, páfrányfenyő és erdei fenyő facsoportok. A park 1979 óta természetvédelmi terület, Doboz Nagyközség vezetősége ennek a parknak a rehabilitációját elsőrangú feladatnak tekinti. A Kastélypark a nagyközség központjában a Holt-Fekete-Körös és a Vésztői út által határolt 3,7 hektáros természetvédelmi terület. Az 1850-es években a Wenckheim grófok létesítették. A parkban több százévesnél is idősebb gyönyörű fa látható. Az elhanyagolt, ligetes angolparkban találjuk a családi mauzóleumot és a kápolnát is (1896-1902). 1902-ben szentelte fel Radnay Farkas kanonok a később részletesen bemutatott Szent Kereszt kápolnát és Wenckheim-kriptát. Forrás: WeckheimSaját tapasztalataink
A park legmagasabb pontján építtette fel gróf Wenckheim Dénes a környék 'ékszerdobozának' nevezett neoromán stílusú Szent Kereszt kápolnát és a Wenckheim-kriptát. Az építőmester a bécsi Nicolaus Schiedek volt. A kápolna és a Wenckheim-kripta 1902-ben készült el. Alapkövét 1897 nyarán rakták le. A faragványok készen érkeztek, de a kripta külső díszeit és a templom külső köveit helyben faragták ki. A téglákat a halastónál égették. A templomot először a főútra, a kastély mellé tervezték, de a falu belterületén nem lehetett volna az előírások miatt kriptát építeni. Az egyhajós félköríves szentélyzáródású templom eredetileg a grófi család kápolnájának épült. Főhomlokzatának jobb oldali részén a homlokzat előtti torony található, a másik oldalon körív alaprajzúan ugrik elő a lépcsőfeljáró. A sekrestye a hajóhoz félkörívesen kapcsolódik. Az épület tetőszerkezete vasbetonból készült, Magyarországon az elsők között itt alkalmazták ezt az építészeti technológiát. A rendkívüli szépségű mészkőtufából készült szószék bécsi mester munkája, egykor a világkiállítás nagydíját nyerte el! A márványmozaik előképek Szent Dénest és Szent Frigyest ábrázolják. Az oltár két oszlopának anyaga a különlegesen értékes egyiptomi márvány, melyet hatalmas, csiszolt féldrágakövek tesznek még díszesebbé. A csodálatos főoltár fehér carrarai márványból készült, a feszület Fadrusz János alkotása. A keresztelőkút nyolcszögletű, tetejét nyolc, egymás kezét fogó kisgyermek díszíti, salzburgi vörös márványból készült. A templom és a kripta kupolája egyaránt velencei aranymozaikból készült, és szenteket, bibliai jeleneteket ábrázolnak. A kripta kör alaprajzú épület, középen található az oltár, és a kupola alatt két-két oldalon kápolnaszerűen kapcsolódnak a temetkezési helyek.Megtekintések száma: 5775
- Megye
- Békés vármegye
- Helység
- Doboz
- Koordináta
- 46.736761, 21.244633
- Weboldal
- tovább a külön weboldalra