Brunszvik-kastély - Vácduka - KASTELYOK.COM

Brunszvik-kastély

Duka első történeti említése 1295-ből való, amikor is Záh nembeli Zaah fia Mihály itteni birtokát, melyet korábban zálogba adott István fia Kokos mesternek, eladta neki 60 Márkáért. A települést 1332-37 évi pápai tizedjegyzékben is említik, ekkor egyházjogilag a váci egyházmegye szolnoki főesperességéhez tartozott. A török háborúk alatt a falu elpusztult, csak a 18. század közepén települt be újból.
A törökkor után a Grassalkovics család a birtokos Dukán 1736-ig, mikor is a birtokot eladta Rudnyánszky II. Józsefnek. Erről egy 1736-os oklevélből értesülünk, mely a Rudnyánszky-levéltárban maradt meg. Rudnyánszky II. József 1758-tól lakott Pest Megyében, mint királyi táblai ügynök, és 1773-ban kap bárói rangot. Ekkorra már állnia kellett az uraság által emeltetett reprezentatív kastélynak a dukai Bangor-hegyen. A bangor-hegyi kastély kápolnájáról 1777-ből van írott forrás, majd Vályi András 1706-os munkájában is említi a kastélyt melynek: "földes Ura Báró Rudnyánszky Uraság, s az Uraságnak Jeles épülete is van itten és jeles kertye."
A kastély ismeretlen időpontban elpusztulhatott (valószínűleg leégett), mert az 1910-ben megjelent Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye monográfiájában Borovszky Samu a kastélyt már nem, csak az ún. Forray-féle úrilakot említi. Sőt, már az 1858-as Forray Andrásné szül. Gr. Brunswick Júlia-féle határtagosítási térképen a Bangor-hegyen urasági borház, a hegy lábánál pedig urasági malom szerepel, kastély viszont sehol.
A Rudnyánszky család 1848-ig volt birtokos Dukán, mikor is Forray Andrásné, született Brunswick Júlia szerezte meg a birtokot, majd a 19. század utolsó negyedében Latinovits Albin. Borovszky Samu monográfiájának születése idején gróf Serényi Jánosé volt a birtok, melyet a család egészen 1945-ig birtokolt.
Nem zárhatjuk ki, hogy az épületünk az egykori, elpusztult kastélynak volt eredetileg az uradalmi épülete, erre vonatkozóan azonban nem sikerült adatokra bukkanni a Rudnyánszky-levéltárban. Mindenesetre az 1858-as tagosítási térképen ?U? alakú kastélyt látunk kiugró középrizalittal. A kastély száraihoz keskenyebb, valószínűleg gazdasági rendeltetésű épületek (istálló, kocsiszín) kapcsolódtak. Az 1885-ös kataszteri térképen némileg eltérő állapotot találunk. Úgy tűnik itt a hátsó épületek a főépülettel azonos szélességűek, talán az istállót és a kocsiszínt megnagyobbították ekkorra.
1906-ban leég az épület, esetleg ehhez a leégés utáni felújításhoz köthető az az átalakítás, melynek a falkutatás során sikerült nyomára bukkanni (l. lejjebb).
Az 1945 utáni átmeneti funkciók után a következő hosszú távú funkcióváltás 1957-ben következett be kastélyunk életében, amikor nevelőotthon lett négy évtizedig. Forrás: Vácduka-kastély



Saját tapasztalataink

A kastély magántulajdon, nem látogatható.